Itt a farsang, áll a bál

• Felisi-Nagy Boglárka
• 2013 február 4.

Minden kaotikus elemével együtt, igencsak pozitív értelemben állt ma a bál! Hamisítatlan olasz karneválban volt részünk családilag, megkaptuk a magunk konfetti és édesség adagját. A farsangi felvonulásnak nagy hagyománya van Itáliában, s bár a velencei “igazi” karnevál gazdag pompáját és forgatagát meg sem közelítik a kisebb városok, azért itt is van mit nézni rendesen, sőt, talán a kötetlen szórakozás inkább jellemző itt, mint a hagyományos, komoly turisztikai értékkel bíró karneválokon. A helyi lakosok kitesznek magukért, minden gyerek valamilyen jelmezben ugrabugrál az utcákon (a lányok 80%-a királylány, a fiúk meg a kalóz-cowboy-Pókember triumvirátusból válogatnak, persze van pár vagány jelmez is), a nagyobb utak pedig lezárva a forgalom elől, mert a farsang szent dolog. A bárok és kisebb üzletek tulajdonosai, pincérei mind beöltözve; minket annak rendje és módja szerint megtáncoltatott egy hamisítatlan Travolta a Raszputyinra, pedig mi csak egy kávét, meg egy teát kértünk. A teáról még ejtek pár szót később, mert megér egy misét, de legalábbis pár fényképet mindenképp. Szóval Tarvikánk nyomta a night fevert, echte 70-es évek szerkóban: trapézgatya fényes nejlon anyagból, széles mandzsettás, tapadós ing, mikrofonfrizkó. A kolleginája is hasonló jellegű hippicsaj volt, a nagyanyja padlásról lesöpört ezer éves ruháiba öltözve.  Attól persze nem kell tartani, hogy valaki a bankban összetalálkozik egy kemény kalap-krumpliorr kombinációval, de a kisebb üzletekben az teljesen alap ilyenkor.

A pincér után egy asztalhoz is volt szerencsénk mindenféle guszta fogásokkal. Egyetlen bibi, hogy nagyon friss volt a hús, még kicsit mozgott is, és kóstolási szándékunkat hallván erős tiltakozásba kezdett, bár a szakács váltig állította, hogy minden kreációja ehető.

Ezek után kezdödött a felvonulás, első kocsiban a helyi karnevál királya és királynője, a hivatalos maschera-k, akik minden városban saját nevekkel és fizimiskával rendelkeznek. Jönnek a táncosok, disco feeling olyan alakokkal, hogy néha nem tudtam rájönni, hogy egy nagyon ronda nővel, vagy egy szép hapsival van dolgom! Mellesleg, a farsang kicsit sem a gyerekek ünnepe, rengeteg olyan felvonulóval, akin több a ránc, mint a smink, pedig az sem elhanyagolható mennyiség, elhihetitek! Sorban érkeznek a traktor húzta kocsik, melyek több mázsa újságpapír, ragasztó és festék felhasználásával készülnek, nevük, számuk van, rajtuk általában újabb táncosokkal, esetenként énekesekkel. És akkor a jó tanács: ha bárki valaha is egy igazi carnevale-ba keveredik, soha ne kekeckedjen a jelmezes felvonulókkal, mert bárhogy is fel van szerelkezve, max egy zacskónyi konfetti (itt coriandoli a neve, a confetti a cukormázba mártott mandula neve, amit esküvőkre, keresztelőkre csináltatnak ajándékként) lehet nála, míg a kocsikon rendesen be vannak tárazva, akár 5-10 szemetes zsáknyi konfettivel és a támadókat kegyetlenül megszórják! Ha valaki egy marékkal dob, akkor rendszerint egy vödörrel kap vissza. Ha hepciáskodik, akkor egy zsákkal. Tapasztalatból osztom az észt, tudniillik csaptam már képen bohócot egy kisebb adaggal, gondolván, hogy én vagyok itt a helyi nagymenő, mire a vicces kedvű krumpliorr cirka 2 kilót nyomott a kabátom nyakába, majd a kapucnimba és végső humorként még a fejemre is húzta! Ezek után söprögettem, ráztam, fújtam, ennek ellenére később olyan helyeken is találkoztam konfettivel, ahová a nap sem süt be! Itt jegyzem meg, hogy nem irigylem a köztisztákat sem, mert – nem vicc! – ilyenkor bokáig járunk a konfettiben és szerpentinben.

A gyerekek sem panaszkodnak, mert heje-huja vigalom, habos fánk helyett a jutalom a tradíció szerint az, hogy ilyenkor édességeket is szórnak a kocsikról, mármint szó szerint szórnak, méghozzá marékszámra! Úgy fejen zúztak nyalókával, hogy majd’ beszakadt a búrám! A földet beterítik a finomságok, a gyerekek és belesebb felnőttek összeszedik, este meg inkább hagyjuk ki a vércukormérést. Egy kis ízelítő a maradékból:

 

Tipikus karneváli finomság a chiacchiere vagy a bugie, ami vékony, porcukorral megszórt, fánkszerű finomság – szerintem se íze se bűze kategória, de a hagyomány az hagyomány.

Tehát a tea. Még meg sem kóstoltam, de már tetszett. Elvarázsolt a dizájnos filter, a hercig kiegészítők, hogy a csészéről már ne is beszéljek. Íme:

A farsangi felvonulás legtöbbet játszott száma, a karneválok királynőjének hazájából, a hangulat kedvéért:

További farsangi képek: