Olaszország nagy ország, mélyen gyökerező hagyományokkal, évezredek óta csodált művészettel, gazdagon éneklő nyelvvel, világelső konyhával, 60 millió sablonosan hasonló és mégis nagyon különböző életvitelű lakossal.
„Van valami mágikus kapcsolat a két ország között. Nem tudom megmondani miért, de mintha összepasszolnának.” Ezt egy alkalmi útitársam mondta valahol az Alpok fölött repülve. Akkor jobb ötlet híján hümmögve kikerültem az érdemi választ, mégis elgondolkodtatott.
Nem napló, nem útleírás, nem szakácskönyv. Nem fogok világmegváltó gondolatokat, nemes eszméket, hatalmas lelki útravalókat osztogatni. Egyetlen célom, hogy elmeséljem saját tapasztalataimat a magyar-olasz kapcsolatokról, az itteni életről és mindeközben esetleg mosolyt csaljak az olvasó bajusza alá. Történetek egy nőtől, aki a budapesti nagyvárosi forgatagból belecsöppen egy olasz kistelepülés mindennapjaiba, megismerkedik az ottani élettel, harcol az inter-kulturális nehézségekkel, gyereket szül és nevel távol a hazától, családtól.
Köszönöm, Sakarina, remélem ízlik a folytatás is. 🙂
Érdekes felvezetés, kíváncsian várom a folytatást. 🙂